Mandalák / Mandalas

No images


Cikkek
A legnagyobb ajándék

A legnagyobb ajándék a tudás adása. A többi ajándék is elmegy, rendben van, de a tudás a legnagyobb. Ez a könyv – a Bölcs életvitel 2. része, amit magyar fordításban most kapott meg Svamiji - arról szól, hogyan tudjuk az életünket a legjobban megélni és vezetni.

Van egy olyan, hogy az optimális haladás. Az ember él, akkor miért ne tudná a legjobbat megtenni, miért akarna sajnálkozni az út végén, hogy ó, micsoda pazarlás volt. Azt kell mondani az út végén, hogy jól éltem, semmit sem sajnálok. Semmit nem hagytam magam mögött, ajtót, amit ne tudtam volna kinyitni. Mindent megnéztem, minden lehetőséget megpróbáltam. Az út végén azt mondjuk, hogy megtettem mindent, minden lehetőséget megvizsgáltam, nem hagytam ki semmit és nem ment kárba az életem. Érezzük mindig ezt a nap végén is!

Bővebben...
 
Purusa és paramas

Az előző nap Svamiji a szattvikus és a tamaszikus dolgokról beszélt. A két végletről, ami a saját kezünkben van. A ház karbantartásának a példáját hozta fel, ha nem gondozzuk a házunkat, akkor elkezd leromlani. A karbantartás erőfeszítést igényel, ezt purusának nevezik szanszkritül. A paramas a nagy cél, a végső cél, a purusád pedig a saját erőfeszítésed. Mind a kettő, az erőfeszítés és a végcél bennünk van. Mennyi purusát, mennyi erőfeszítést teszünk?

Bővebben...
 
Te választod az utad

Nagyon sok út, és sok ösvény, vágány van. Néhány út maga nagyon gyönyörű, teljesen jó, kielégítő. És vannak utak, amelyek szerencsétlenek, buckásak. De léteznek gyönyörű ösvények is. És vannak utak, amelyek tüskékkel, szeméttel vannak tele, rossz szaggal, sok a csúnyaság. Miénk a választási lehetőség, hogy melyiken menjünk, hogy a szép úton szeretnénk menni, ahol sok a virág, gyönyörű a táj, gyönyörű a vibráció, vagy inkább a büdös úton szeretnénk menni, ahol sok a szenny, a kosz, a tüske. Életeinkben rengeteg a választási lehetőségünk. Bár nem mindent tudunk a saját vágyaink szerint megvalósítani, de emlékezzünk arra, hogy bármilyen kívánságot is gondolunk ki, az mind a mi részünkké válik, és azokon mind át kell mennünk valamilyen módon. Mindez csak idő kérdése. Ez az elme, az érzékeink ereje: bármit is hozunk létre, azon át kell mennünk. Az idő lehet, hogy más. Lehet, hogy most akarjuk, de valamikor máskor, másik időben fog megtörténni. De nem lehet elmenekülnünk ezek elől. Valamit most akarunk és itt, de az elménk nagyon összetett és trükkös. Az elme olyan, mint egy gyerek, mindent meg akar szerezni.

Bővebben...
 
Utolsó előadás

Bár kint felhős, borult az ég, a szívünkben mégis létre tudunk hozni napfényt. Rá tudunk hangolódni az élő természetre. Azért vannak ezek a megnyilvánulások, hogy élvezzük, hogy a negativitás ne kapjon el minket, ne ragadjon el magával minket, hogy a pozitív inspirációt tartsuk meg magunkban.

Bővebben...
 
Esőzés

A természet néha ráveszi az embert arra, hogy kicsit befelé tekintsen. Annyira lefoglal minket a külső világ, a külső énünk, hogy elfelejtkezünk a belsőről. Amikor ilyen nagy esőzés van, mint ma, akkor legjobb, ha az ember házon belül tartózkodik és kontemplációval, meditációval, elmélkedéssel tölti az időt. Az elménk így sokkal nyugodtabb. Ekkor tudunk koncentrálni, meditálni és az igazi önvalónkat egy belő tiszta fénynél megnézni. Úgy a boldogságot, mint a boldogtalanságot mi magunk hozzuk létre. Akkor miért ne hoznánk létre a boldogságot? A boldogságnak a forrása is magunkon belül van.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Ashramok / Ashrams

Bejelentkezés / Log in